Mégnevenincs bejegyzés

Hosszú, hosszú kihagyás után végre vettem a fáradságot és írok annak az egy rendszeres olvasómnak, aki feliratkozott, hacsak nem akar valaki csatlakozni hozzá, bár én erről rég lemondtam.
E kedvcsináló bevezetés után mindenkit üdvözlök a világhálón(vagy hogy mondják az öregek)! Tudom nem vagyok érdekes téma, de a zene gondolom annál inkább. Már a blog karrierem(már ha van) előtt tudtam, hogyan töltsem el az időt, így a világ legfelkapottabb zenéit hallgattam. Még most is szégyellem, de tényleg! Nem azt, hogy tömegzenéket hallgattam(mert ha tömeg akkor szar) nem arról van szó, hanem arról amilyet hallgattam. Most csendet kérek az elpazarolt időm emlékére!


Aztán érkezzünk a jelenbe! Igen már is jobb. Nemde?
Miután rákattintottam egy zeneajánlós bejegyzésű blogra(link) és láttam népszerű előadók, népszerű számait, eldöntöttem, hogy írok egy kevésbé népszerű zeneajánlót. Ha a kevésbé népszerű zenéimre lesz reakció(Babu nem számít), akkor nagy valószínűséggel írok egy hasonló bejegyzést.

1. Halloween téma
Panic!At The Disco - LA Devotee

2. Feldolgozás
Zaporozsec - Azon az éjszakán

3. Cover
Chase Eagleson - Mad World (cover természetesen)

4. Feltörekvő előadó
Weathers - Happy Pills

5. Kedvcsináló örök kedvenc
Tom Odell - True Colours

Ennyi lett mára és az elkövetkező...hmm...hónapokra(?)
De komolyan nem tudom hogyan csinálom, de megpróbálom. Addig is Pááááááá

Életem értelmet nyert!

Bár a cím túlzás, de a tény, miszerint boldog vagyok igaz. Első pillantásra magazinnak tűnt, majd a címe szerint mozis magazinnak. Az elsőt átlapozva egy mozis magazinnak látszott, tele Benedictes képekkel és Star Trekes infókkal ellátva. Miért ne vettem volna meg? Na, de ez távol áll attól, hogy két hasonló újságot vegyek. Hogyhogy? Mert az egyikben még plakát is volt! Pontosabban négy plakát. Szóval miután Snoopy örömtáncát jártam rájöttem, hogy abba a boltba is látni fognak még.

Visszatérve saját világomba, ahol limonádét szürcsölök a tengerparton, miközben Cameron Monaghannal a lepedőn ülve olvasunk. Hát nem tökéletes? Nem. Ugyanis mélységes felháborodást érzek az emberi hülyeség miatt. Talán nem tetszik a blogom (nem mintha olvasná is valaki), talán egoistának gondolsz (nem jársz messze az igazságtól) és nem tetszik, ahogyan írok. Rendben van, elhiszem. Tudod erre mi a megoldás? Ne olvasd! De talán abba is belegondolhatnál, hogy a blog, amit csinálok nem érted csinálom, hanem mert élvezem, ha írhatok. Pont. Mégis az egészben sem a rosszindulatú vélemények, sem a helyesírás nem háborított fel annyira, mint az, hogy nem merik felvállalni a véleményüket és ez nem csak szomorú, hanem dühítő is egyben. A hirtelen kirohanásom, mégse tántorítson abba, hogy itt a blogon jól érezd magad, azt igazán én sem akarom. Ezért is beszélünk a szünidőről és a Star Trekes plakátomról. Csak őszintén! Ma kissé bevállalós vagyok és ezt az egész káoszt megosztom a világgal, pontosabban megkérek valakit, hogy tegye meg (köszönöm Babu) és ha a könyv címkére kattintasz, találhatsz egy ajánlót (egyesek szerint kritikát). Köszönöm és szép napot mindenkinek, kivéve azt a gonosz NÉVTELEN kommentálót!

Meglepetés

Pár hónap kiesés után végre visszatértem, ezért is csináltattam az új desinget, mivel bármennyire is szeretem a hóesést nem igazán évszakhoz illő téma...sajnos. Az első pár sort hadd kezdjem, hogy az én lelkes és szerintem kissé kisajátított tervezőmnek Babu Mirielnek (aki pár kémia óra után is fel tud támadni hamvaiból) megköszönjem a buborékokat a fejlécem helyére. Mégis a világ egyik legnagyobb mesterművének tartom, talán mert nem vagyok képben a művészeteknek. Gondolom a legtöbben egy tipikus bölcsésznek tudtok elképzelni, ami jogos miután blogot írok és sokat olvasom, de ki kell ábrándítanom sokakat. Én nem vagyok otthon az irodalomban se a képzőművészetekben és bármennyire fájhat sok embernek, azért kimondom, hogy számomra a legfelemelőbb dolog, ha a kémiaórán gondolkodhatok el azon, hogyan gyújtsam fel néhány osztálytársam és van pár elég hatásos ötletem. Na, de vissza a földre! Bár az eltűnésemet nem fogom tudni megmagyarázni, de ma valami felemelőbb témát hozok, mint a péntek 13 -a. A mai naptól fogva nem csak az elmélkedéseimet, hanem a történeteimet is felrakom. Meglepetés!

Mikor vagyunk igazán szabadok?

  Ezt a kérdést is fel kell valamikor tennünk és előbb-utóbb rájövünk, hogy már soha nem lehetünk azok, hacsak valakinek nincs kedve elutazni a naprendszerből (megjegyzem, szoba tiszta vagyok és talán beszélni se fogok túl sokat) vagy az óceán mélyére (nem vagyok tengeri beteg). Azonban több ötletem nincs hova mehetnék. Ámbár van még valami, amire senki sem gondol mégis igen egyszerű, ahol az őseink felfedezték a marslakókat és az univerzumot, oda talán nem is fog kelleni egy űrhajó vagy tengeralattjáró (amit szerintem Verne fedezett fel, már ha láttátok a Holnapoliszt) azzal mehetsz, amivel csak akarsz, nálam rendszerint minden közlekedési eszköz ki lesz próbálva (pl.: sárkány, mamut, katicabogár). De a legutáltabb kérdés az lesz, mit vigyek magammal. Szóba jöhetne, a könyv csakhogy egy egész könyvtárat fogok építtetni magamnak sok-sok könyvvel, szóval ez nem kell.

Talán a meleg sál-takarómat viszem (ami olyan nagy, mint egy takaró, de amúgy sálnak kellene hordanom), mert meleg pulcsikat külön kéretek majd a gardróbomba, amiben csak a legszükségesebb dolgok lesznek (pl.: kötött zokni, pizsama, melegítő nadrág, fésű és a többi). De biztosan el fogom vinni a nagyim (a sajtosa az ottani szakácsénál ezerszer jobb lenne) és a többi mellékes kérdés.

Négy évszak

Egyszer hideg máskor meleg, talán csak én nem értem mi baja az időjárásnak!? Érdekes mindenesetre péntek esti kakaót szürcsölős bejegyzést szántam, természetesen tejszínhabbal és cukorral, minden szempontból. Lehet, hogy télre kéne halasztanom a bejegyzést, de ki tud addig várni!? Mindenesetre megírom és talán lesz is, aki elolvassa. Ugye készítitek a meleg pulcsikat? Olyan puhák, kényelmesek és a molett alkat se látszik benne. Eddig vagy három ok miért hordjál kötött meleg pulcsit, most azonban térjünk át a sálakra! Nincsenek rá szavak. Puha, meleg, jól néznek ki, lehet gyűjteni őket és olyan kényelmesek. Bármelyik! Vagy van kivétel? Nálunk anyukám köti őket és nagyon jól néznek ki, azonban boltból is van, egy-kettő amit használunk, azok is hasonlóak. A kedvencem a kakaó és a tea, meg a SÜTI, és direkt írtam ˝SÜTI˝-t. Nem mondom, hogy én vagyok a tökéletes példakép, de meglehetősen sovány vagyok ennek ellenére. Undorító! Engem őszintén idegesít, ha csontos ˝popsim˝ van, vagy kilátszik a bordám, de nem akarok nagy hasat, soha, majd ha férjhez megyek, ráérek.

Ha férjhez megyek! De csak olyantól fogadjatok el gyűrűt, akinek van egy könyvtára vagy Benedikt Cumberbatch esetleg Colin Morgan, de semmi gazdag olaj sejket ne utasítsatok el! Még búcsút mondanátok a könyvtáratoknak! Az pedig a világ legeslegnagyobb katasztrófája lenne (számomra). Akkor vissza is térek az eredeti témámra. Kandalló, hóesés és egy jó könyv kell, ilyen nálam például Ulysess Moore könyvsorozat (éljenek az időutazók). De a karácsonynak is fontos szerepe van, na meg a vásárnak! Múlt évben megkóstoltam a homoktövis italt, ezért nálam karácsonyi italnak számít, mint a forró csoki (mi jobb egy forró csokoládénál?) És a forralt bor.